Nem minden bringás szabálytalan ám

Tegnap este bicikliztem hazafele edzésről és arra lettem figyelmes, hogy a Corvin negyedél megelőz jobbról egy biciklis, aki a lendületesen átment az éppen kizöldülő kereszteződésen. Eddig ezzel semmi gond sem lenne, de az útját azonnal úgy folytatta, hogy felugratott a járdára és a gyalogosok között cikázni kezdett. Én kellemes 30-35-ös tempóval mentem a Blaha felé és csak szép lassan maradt le mögöttem. Dohány utcáig a forgalom ritmusát tartottam, pirosoknál megálltam és kulturáltan együtt haladtam a többiekkel. Ő végigpirosozta az összes lámpát, cikázott a gyalogosok között és még ahhoz is hülye volt, hogy a jobbra indexelő jobbra kanyarodó autót ne jobbról próbálja előzni. Világítás nuku. Természetesen annak ellenére, hogy jó formában volt, még így is jelentősen lemaradt hozzám képest.

Hogy miért is mondtam ezt el? Mert rossz volt nézni. Mert ki szeretném jelenteni, hogy az ilyen viselkedéstől határolódik el a bringások értelmes és tapasztalt része. Mert nem szeretném, ha egyesek fejében ez a kép kötődne össze a biciklivel

Kedves éppen autót vezetők, kedves gyalogosok – ne ezek alapján a hülyék alapján ítéljetek meg minket! Ne ezek alapján a feltűnő, de szerencsére kis számú, egyének alapján mert ezek nem mi vagyunk! Nem szabad, hogy ez a kép uralkodjon el a fejben és ez alapján támadják az emberek a komoly szakmai döntések jogosságát teljesen alaptalanul (“riport” a nagykörúti bringasávról). Nem ezek alapján az emberek alapján kell megítélni az összes biciklist, hanem csak azt az egyetlen egyet szabad elítélni. Ellenük mi magunk is tenni próbálunk.
Más közlekedési formáknál, szerencsére már eljutottunk oda, hogy nem követeljük a gyorshajtó bömös autósok miatt, hogy ne épüljenek autóutak. Piroson átrohanó gyalogosok miatt sem követeljük, hogy ne épüljenek járdák. Hát a biciklivel is legyünk elég széles látókörűek és ne követeljünk butaságokat pár kulturálatlan egyén miatt.

Mi nem azért vagyunk biciklin, hogy zavarjuk az autósokat. Nem azért megyünk az úton, hogy feltartsuk a forgalmat. Nem azért, mert nincsen pénzünk másra, pusztán ezt a közlekedési módot ítéljük meg praktikusnak. Ha szakmailag megalapozottan építenek egy infrát, azt használni is fogjuk. Ugyanaz a célunk mint az összes többi közlekedőnek: eljutni A pontból B pontba minél gyorsabban és minél biztonságosabban. Ebben partnerek kell legyünk, nem pedig ellenségek.

_67015925_69ea4719-97f3-414d-bc46-a7014650d239

És most hozzátok szólok kedves kezdő biciklisták: kérlek legyetek figyelmesek! Nem csak az autósoknak kell vigyázni ránk, hanem nekünk is magunkra. És igenis tanuljátok meg a kresz alapjait. Bár nem kötelező, de sokkal gördülékenyebbé teszi a problémás közlekedési helyzetek rendezését. És a járdázás: a gyalogosak a gyengébbek – bár nem tűnik hatalmas sebességnek 25-el menni a járdán, de ha elszáguldotok egy gyalogos mellett, neki az sokkal veszélyesebbnek tűnik. Komolyan én is összerezzenek, ha éppen sétálva ezt tapasztalom és azt szeretném, ha minél kevesebben élnék ezt át. Emlékeztek, amikor még féltetek az úton menni az autók miatt? Nekik ez pontosan ugyanolyan.
Vagy még mindig féltek lemenni az autók közé? Érdemes elmenni a Magyar Kerékpárosklub bebiciklizésére és segítenek sok jó tanáccsal. Mint tapasztaltabb bringás, egyébként is higgyétek el nekem, az autóknak ezerszer kiszámíthatóbb a viselkedésük mint a gyalogosoknak. Tíz évvel ezelőtt még nem volt egyszerű, de ma már vagyunk annyian az utakon, hogy számítsanak ránk. Komolyan jelenleg egy gyalogos vagy tapasztalatlan bringás ijesztőbb számomra, mint egy autós akinek meg tudom jósolni a szándékait (még butaságot is kiszámíthatóan csinálnak). Nem egyik pillanatról a másikra fogtok eljutni ide, de el fogtok.

Comments

comments

11 comments

  1. Szia!

    Szerintem alaposan el kéne olvasnia mindenkinek a posztod függetlenül attól, hogy mivel közlekedik! Azt tapasztalom, hogy mindenki jobban halad, ha előzékenyen állsz a másik eszközön közlekedő társadhoz. Az a baj, hogy ha a legtöbb szabálytalant szembesítesz a dolgaival, akkor köcsögszemétláda vagy, ami rossz, hiszen segíteni szeretnél.

    1. Nagyon nagyon sok esetben igazad van. Az viszont roppant érdekes amikor ez kicsit visszafele sül el. Amikor segíteni is szeretne, de egyrészt rosszul tudja a szabályt (mert nem minden bringás infrastruktúra kötelező) és hibás elképzelése is van a biztonságról. Volt már, aki csak a “saját érdekemben” próbált meg letolni az útról és felkényszeríteni olyan bringás infrára, ami a törvény betűje szerint ott és akkor nem lett volna kötelező.

      1. A mi településünk erre tökéletes példa, ugyanis van kiépített bringaút, de a minősége és szélessége miatt inkább az utat, vagy a járdát használják. (Utóbbitól ki tudok akadni rendesen, mert elég keskeny a járda.) Plusz jót tesz az embernek, ha többféle eszközön is közlekedik, mert tudja, hogy mit tenne a másik helyében.

  2. Tisztelt nagyérdemű!

    Jómagam is kerékpáros vagyok (remélem a kultúrált fajtából), és hivatásos sofőrként dolgoztam vagy 20 évig magyarországon.(remélem van rálátásom pár dologra)
    Mélyen elhatárolódom a leírt kerékpáros viselkedéstől, mint autós jól tunikán-billenteném, mint kerékpáros fel is pofoznám.(a gyerekeimnek ne mutasson ilyen példát mert holnap elüti az autó őket)
    Megoldásnak látom viszont a magyarországi kerékpáros kultúra fejlődésére, ha bevezetnénk valamilyen módon:
    1. kötelező rendszámtábla a kerékpárokra (nem viccelek, így a zéró tolerancia elvén nekik is repülne a bünti,meglenne a gazdája sok sok kellemetlen pillanat -és karcolás/gázolás- okozójának, illetve elég lenne egy fényképes bizonyíték egynémely kerékpár állapotáról, melyeket szigorúbban ellenőrizhetnének…
    2. kötelezővé tenném általános iskola 8. osztályáig (ekkorra már javában az úton vagyunk a bicajokkal :) ) az osztályfőnöki óra keretein belül (vagy napköziben alsóbb tagozatokon) újra a kresz-oktatást! (na ez nem vicc megintcsak)… nekünk bizony vetítették anno folyamatosan a “csíkos úr” filmeket,szerintem nem is volt rossz…
    Esetleg ha vizsgával is egybekötnénk, “jutalomból” kapnák mellé a 14 évesek a kismotor-jogosítványt…de nem befizetős-lehúzós módon, hanem kötelező Kresz-vizsga keretein belül,általános iskolában…na mire ezt leteszik, legalább megtanul közlekedni elméletben (anno de örültünk volna egy ilyen lehetőségnek,és egy jogsinak :)
    Természetesen ez mind magánvéleményem, és a kerékpáros énem beszél belőlem! (nem szeretnék semminemű flame/vitalavinát elindítani vele :) )
    maradtam kiváló tisztelettel: Konta Gábor

    1. A kötelező rendszám többször is felmerül – de még mindig nem megválaszolt kérdés, hogy hova és mekkora méretben kerüljön :) Túl kicsi ugyebár olvashatatlan, túl nagy a bringán nehezen elhelyezhető és már balesetveszélyes. Mellesleg a bicikli előnye pont abban rejlik, hogy üzembe helyezése, megvásárlása nem igényel bürokratikus munkát és sokkal egyszerűbb mint egy autóé. Ezek bevezetésével viszont pont ezeket az előnyöket húzunk ki egy egyébként egészséges és környezetkímélő közlekedési eszközben. A szabálytalanságokat meg nagyobb rendőri jelenléttel oldanám meg. Aki veszélyesen közlekedik, lecentizi a gyalogost, büntessék meg! Aki átmegy veszélyesen a piroson, büntessék meg! Járműtől függetlenül, aki hatalmas butaságot csinál, büntessék meg :)

      De én inkább a felvilágosításban látom a megoldást. A gyerek biciklizni, gyalogolni tanítása közben megtanítani a körbenézést, iskolában tanítást, a neten ismeretterjesztést és az emberek felé az elfogadás, együttműködés, jófejség kommunikálását. Szerintem kevesebb lenne a frusztráció legalább az utakon ami társadalmilag mindenképpen pozitív kimenetelű. Egyébként szerintem a biciklisek ellen legtöbbször felhozott pirosozás pont egy olyan dolog, ami ellen nem lehet felhozni, hogy nem tudja a kreszt. A piros lámpa szerintem pont egy olyan dolog amit a gyerek is 9 évesen megtanul, hogy tiszteletben kellene tartani, aztán vagy megteszi, vagy nem. Aztán amikor bringára ül, akkor magát csak gyorsabb gyalogosnak tekinti és ekkor is néha megteszi, néha nem. Ezen nem hinném, hogy az oktatás segít :) Ezen az segítene maximum, ha az embere belátnák, hogy nagyon nagyon ritka az amikor értelme van sietni és nyugodtabb életet élnének. Nekem legalábbis ez a filozófiám :)

    2. mindenki a kresz-oktatást szajkózza, de ez papagáj-duma. valaki elkezdte ezt a hülyeséget és azóta megy körbe-körbe. a bicajkezelést kellene megtanítani, azokat az alapvető technikákat, amik segítségével a bicajos folyamatosan követi a körülötte levő forgalmat, amik segítségével gyorsan tud reagálni éles helyzetben és megússza a balesetveszélyes helyzetek nagy részét sérülés nélkül. persze, kell a kresz, de mint az előttem szóló is mondja, ahhoz nem kresz-tudás, hanem józan paraszti ész kell, hogy jobbra kanyarodót nem jobbról előzök és nem hajtok bele a pirosba.

  3. érdekes téma a városi bringás fejlődése. én magamat úgymond már 10 éve figyelem és a mai napig is előkerülnek olyan dolgok, amiért a tükörbe kell néznem. nem részletezném hogyan szoktam le a járdázásról, hogyan tekertem le egyseggel az első országuti 100km-t, milyen volt rendezőként az első critical massom, hogyan lettem bátor pirosozóból bátor szabálykövető, az idők folyamán szépen lassan megtanultam bringát szerelni, bringás barátokat szerezni (pl. atomboy), beléptem az MK-ba (aktivista is voltam) aztán kiléptem, fórumozgattam és kommenteltem ahol lehetett, amiről már leszoktam (érezd ezt most megtiszteltetésnek, najó csak viccelek) ésatöbbi ésatöbbi. amin jelenleg nem tudok túllépni, az a forgalmi idegesség. marha érdekes, hogy ugyanaz a belvárosi 10-15km mennyire más tud lenni mondjuk kedden és pénteken. ha mindenki siet, akkor egymás agyvizét forraljuk folyamatosan és az is ideges lesz, aki egyébként fütyürészve lépett ki otthonról. a sokadik agyhalott gyalogosautósbuszos manővere után pedig ő maga is belemegy olyan szituációkba, amit egyébként nem tenne meg. legalábbis nálam egy idő után elszakad a cérna, ismerek minden utcát minden lámpát, lassan már letekertem annyi kilométert amivel megkerülhettem volna a bolygót, és ez a tapasztalat egy szimpla reggeli munkahelyrebringázásból alleycat versenyzővé tud változtatni.

    1. Érdekes amit írsz és magamon is megfigyeltem már. Ilyenkor szokott az lenni, hogy veszek pár mély levegőt, azt mondom hogy Szúúúszááá és próbálok jobb lenni. Uralkodni magamon és előzékeny lenni, ha már más nem tudja ezt megcsinálni :)

      1. na és mi van akkor, amikor több helyre kell menned és a sokadikhoz időre kell odaérned, miközben nem teheted az első helyre. ha nem sikerül, akkor levonás jár, pénzben. te elindulsz időben, csakhát a forgalom soktényezős. ilyenkor is megy a szúúszáá, vagy azért csak elő-elő kerül néha a new yorki stílus:)

        1. Akkor gebaszvan :) De szerencsére az emberek nagy része nem kell így rohangáljon, hanem magának csinálja a feszültséget. Azt mondom, hogy aki megteheti, az ne idegesítse magát feleslegesen :)

Hozzászólás a(z) Konta Gábor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>