Paprét – Második felvonás :-]

Történt vala, hogy Frajti kitalálta az NR-es facebook csoportban, hogy mi lenne ha elmennénk a Dunakanyarba egy túrára és mivel most volt is egy kis időm, kaptam az alkalmon és pár ember társaságában meg is tartottuk ezt a kis kiruccanást :)

Tíz óra után indultunk el a Batthyány térről és egész kellemes tempóban jutottunk el a Megyeri hídig. Érdekes volt, hogy bár viszonylag sokszor jártam erre, most is tudtam újat tanulni a környékről. Például fogalmam sem volt róla, hogy rögtön a híd után el lehet menni Budakalásznak. Mivel elég meleg volt már ilyen korán is, hamar megszomjaztak a többiek… miközben Budakalászon tekertünk át ennek örömére sikerült hirtelen lefékeznünk egy kút mellet, ami nekem olyan jól sikerült, hogy picikét közelebbi kapcsolatba kerültem az úttal, mint azt előzőleg terveztem. Hát mit mondjak, hosszú volt és kemény… nem az ilyen dolgokat kedvelem :D

Miután ott hagytam egy kis bőrt az aszfalton, kiegyenesítettük a kicsit elfordult fékváltókart és kicentíroztuk az első kereket tovább is indultunk Szentendre felé. Szerencsére alig volt forgalom a bringautakon, nem zavart minket senki sem :) Vicces, hogy akkor kerültünk dugóba amikor visszamentünk az útra :D Szerencsére itt ki is tudtuk használni a bringa előnyeit és kb. 1 kilométeren keresztül előzgettük az autókat. Hihetetlen jó szórakozás és érzés volt, hogy ezt egy kisvárosban is meg tudtam csinálni és hogy az autósok csak ott üldögéltek egy helyben :-D Tudom, kárörvendő vagyok kicsit. Ezek után probléma nélkül eljutottunk Visegrádra, csak a hegyek felől nyugtalanított minket egy kis dörgés :-)

Visegrádon a már majdnem szokásosnak mondható büfénkben fogyasztottam el a már szokássá vált sajtos-tejfölös lángosomat. Pihentünk és beszélgettünk jó egy órát pár sör mellett, mielőtt továbbindultunk volna. Tervezett indulásunkat csak j_gergo defektjavítása szakította kicsit félbe. A faluból a Kaán-forrásig viszonylag egyszerűen, fáradtság nélkül megtettük az utunkat ahol feltöltöttük a víztartalékainkat és pihentünk 5 percet. Következő megálló már csak Papréten volt.

Előző emlékeimhez képest sokkal rövidebbnek tűnt az út, de lehet hogy csak azért, mert most sokkal kevesebbszer álltam meg és jobb tempóban tettem meg, mint még 1 éve. Most elég volt egyszer szusszanni félúton és a többiek sem hagytak le nagyon: szinte végig láttam a hátukat távolról. Érdekes volt, hogy közben egy igazán nagy (20-30 fős) fiatalokból álló biciklis csoportot is megelőztünk. Adott egy kis sikerérzetet legalább :-)

Miután j_gergo megfordította a hátsó kerekét és SS-é alakította a gépét (“Ne vegyetek Royal fixit! Mindig csak szerelni kell” – Frajti ©), tovább is indultunk még picit felfelé a hegynek. Pontagy ötlete volt az alternatív útvonal, mert így rövidebb ideig kellett elviselni a szar minőségű erdészeti útvonalat és hamarabb jutottunk ki a főútra.

A főúton lefele megtett út élményei talán külön is megérnének egy bejegyzést, most de inkább megpróbálom röviden összefoglalni: tele van idióta autósokkal és motorosokkal. Néha beláthatatlan kanyarban is előznek az autósok, ami nekem már magában is bicskanyitogató – főleg egy ilyen szakaszon – de ehhez még hozzájön az is, hogy a motorosok is jobb esetben a felezővonalon száguldoznak fel és le. Rosszabb esetben kicsit a te sávodban…. Érdemes belegondolni mi van ha két ilyen idióta találkozik. Nem akarok én lenni az áldozatuk. Egyébként az út minősége lefele nagyon korrekt volt. Csak kétszer 20 méteres szakaszon volt botrányosan kátyús, ahol emiatt picit féltettem az életemet. Máshol nyugodtan tudtam 50-60-nal ereszkedni lefele a lejtőn. Azért egyszer kipróbálnám, hogy kevesebb fékezéssel, picit több védőfelszereléssel és gyorsabban milyen lehet onnan leereszkedni.

Ezek után szinte eseménytelen visszajutottunk Pestre, csak kétszer előztük le azt a diákcsoportot akik pihenős punnyadások alatt elmentek mellettünk. Vicces volt hallani őket, hogy mint “ők azok akik felfele indultak” hivatkoztak ránk :-D Az utolsó két kilométeren elkapott minket egy kis nyári zápor, de én ezt is élveztem. Egyszerre sütött a nap és esett az eső :) Szeretem az ilyen pillanatokat.

Összességében nagyon élveztem megint a túrát, csak az esés ne lett volna, de szerencsére azt is viszonylag olcsón megúsztam :-) Szeretném megköszönni a nagyszerű társaságnak ezt az élményt :) Az össztávolság kb 100 km volt és nagyrészt ezt az útvonalat követtük: http://www.gmap-pedometer.com/?r=4525592