Két kedvenc zenével kezdek, hogy legyen mit hallgatnotok a poszt olvasása közben :)

1000 Swing challenge

Lassan már 5-6 hónapja kettlebellezek és úgy döntöttem ennek örömére letesztelem magam. Előző 1000 swingen is ott voltam már, de akkor még csak a fotózással segítettem. Mindenesetre már akkor is megtetszett a hangulata és úgy döntöttem, hogy mindenképpen ott kell lennem a következőn.

Sajnos nem túl sok pihenéssel tudtam odamenni (éjszakázás, 3 óra alvás) és ennek a fényében az első súlyos (haha) kérdés az volt, hogy milyen nehéz bellel kezdjem el a gyakorlatokat :) Végül 16-os mellett döntöttem, hiszen ott volt a lehetőség, hogy közben is vissza váltsunk kisebb bellre (nyilván akkor a kisebbel számít teljesítettnek). Edzéseken egyébként is 2×12 vagy 2×16-ossal mennek a gyakorlatok.

Attila tartott egy kis primal move-os bemelegítést, majd kezdetét is vehette a challenge.

Nem kifejezetten volt koncepcióm arra, hogy hányas szériaszámmal csináljam, ezért elsőre 50 ismétlést csináltam ami brutál soknak tűnt. Utána 3 próbálkozás volt a 30 ismétléssel, de még ez sem volt a legoptimálisabb így végül 20-ra álltam be. Az tapasztaltam, hogy ez az ismétlésszám az, aminek a végére még tudok figyelni a helyes tartásra, nem számolom el magam és nem csúszok szét teljesen. Minden ilyen ismétlést a végrehajtott szám rögzítése és egy 20-25 másodperces pihenés követte, néha magnézium használatával egybekövetve.

Őszintén bevallom, már 400-500 környékén törtem a fejemet, hogy elhajítom a 16-ost bellt és lecserélem egy 12-esre, de végül mindig úgy voltam vele, hogy csak még egy szériát végrehajtok és utána majd eldöntöm. Amikor megnéztem az órát, akkor mindig azt láttam, hogy a tempóval éppen, hogy bele fogok férni az egy órába, még ha a nehezebb bellel kicsit lassulok is. A kezem már 500 után beállt, ahogy várható volt. Kénytelen voltam, ahogy a nagykönyvben is meg van írva, a csípőmmel lendületet adni és azzal fellökni a golyót annyira magasra, amennyire csak tudtam. Igazából a vége fele egyetlen nagyobb gondom volt csak – hogy a magnézium ellenére is meglehetősen csúszott pár ujjam és emiatt nem tudtam megfelelő fogáserősséget kifejteni.

Végül 58 perc alatt végeztem, amit úgy értelmezek, hogy pont megfelelő kihívást választottam magamnak. Ha könnyebb a bell, túl hamar készen lettem volna és nem fáradtam volna el, ha nehezebb akkor tuti végig sem tudtam volna csinálni. Még hétfőn éreztem kicsit az izomlázat és hogy nem pihentem ki magam, de egy kis bőrsérülésen kívül más sérülést nem szereztem :) Most pihenek és töröm a fejem, mikor állítsam magamat következőnek ilyen kihívás elé :)

Ui.: Kíváncsiságból végig rajtam volt a pulzusmérő és geek szívem imádja a görbét amit produkált – tökéletesen látszanak rajta, hogy mikor voltak a pihenőidők és szériák :)

スウィングガールズ – Suwingu Gāruzu – Swing Girls

És végére egy másik swing filmajánlónak :) Talán már 3-4 éve is lehetett, amikor rendszeres jártam a Japán alapítvány ingyenes filmvetítéseire az Örökmozgó moziba és akkor találkoztam ezzel az aranyos kis filmmel.

Egy kis japán suli zenecsapata elmegy szurkolni a baseball csapatuknak, de a kajájuk nem érkezik meg időben. Amikor végül a szálítok mégis megjönnek vele, a matek korrepesek utánuk akarják vinni, de szerencsétlenül és lassan érnek oda. Sikerül a romlott kajával megmérgezniük mindenkit, egy srácot kivéve :D Természetesen ez a srác rájön az egészre és kizsarolja tőlük, hogy ha már mindenki gyomorrontásos, akkor legalább ők próbáljanak meg megtanulni zenélni és alakítani valamit. A csajok szép lassan belejönnek, de visszatér az eredeti csapat is…

A film 8-dik legtöbb bevételre tett szert japánban 2004-ben, nyert 7 díjat a Japanese Academy Awardson (japán Oscar), többek között a legnépszerűbb filmét is. A film eredeti hanggal, angol felirattal elérhető a legtöbb torrentbolton, de youtubera is feltöltve: http://www.youtube.com/watch?v=6EEPUZlZCVg

(és ha valakinek tetszene a stílus, ajánlom figyelmébe a Waterboyst (ウォーターボーイズ Wōtā Bōizu) is :http://www.youtube.com/watch?v=3izpZsD-92Q