Ma a munkahelyem kimondtuk a végszót – úgy érzem úgy búcsúztunk el, ahogy ahogy minden kapcsolatot illene lezárni – békében és jóban maradva. Én sem éreztem már az igazinak, ők sem érezték annak és közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy más helyen keresem tovább a szakmai kihívásokat. Azt gondolom, az elmúlt 9 hónap alatt sokat tanultam videó és képfeldolgozás terén és ha más területen is helyezkednék el, ez akkor is az a téma maradna a szívszerelmem. Ez az, amivel hobbiszerűen szórakoztatni fogom magam, elvégre valakinek még meg kell írnia a zseniális gótáblafelismerőt ;-).

Február eleje még arról fog szólni, hogy amit elkezdtem, azt a lelkem megnyugtatása miatt (és egyébként is korrektségből) befejezem rendesen és mellette szétnézek a munkaerőpiacon.

Hogy mit remélek majd az új helytől? Nincs ‘túl sok’ kívánságom – csak inspiráló kollégákat, picikét rugalmas munkaidőt és olyan kihívásokat szeretnék, melyek már kellően nehezek de nem megoldhatatlanok :) Ha ezek megvannak, akkor már meg is lesz a flow élmény. Remélem következő helyem mellett is lesz lehetőségem folytatni a triatlont és amiket elkezdtem, mert mégis csak az életem szerves részei.