Nem, nem kezdtem el boxolni és még agresszív állat sem vagyok :D

Egyszerűen csak szerdán volt egy kis afférom egy fémdobozzal, amiből úgy érzem szerencsésen jöttem ki :) A szokott útvonalalom mentem befele munkába a Pesti úton, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy arra fele kell kanyarodnom, amerre nem szándékszom és ennek egy nagyon egyszerű oka volt – egy autó ami előtte megelőzött bal oldalról 1 méterrel később előttem azonnal jobbra fordult. Fékeztem, fordultam de így is sikerült elkapni az autó hátulját és behorpasztani kicsit a karosszériát. Sajnos képpel nem tudok szolgálni azért csak a fantáziátokra bízom ahogy a bandázsom vöröse díszeleg az autó hátulján egy 20 centis horpadásban.

Igazából nem is tudom, hogy észrevette-e a balesetet a pancser mert nekem kellett utánarohanni a parkolóba, hogy azért legyen szíves de álljon meg. A balesett itt történt (google streetview kép) közvetlen az oszlopnál és ha kicsit jobbra fordítjátok a képet, azt is láthatjátok, hogy hova parkolt be. Mivel amikor felhívtam a figyelmét arra, hogy mit művelt, az volt az első dolga hogy számon kérte rajtam hogy miért nem a bringaúton megyek (ott nincs semmi ilyen), már sejtettem hogy ezt közös megegyezéssel nem fogjuk elintézni szóval fel is hívtam a rendőrséget. Szerencsére egy jófej autós is megállt és megadta a számát ha esetleg tanúra lenne szükségem.

Negyed óra malmozás után sikerült a rendőröknek odatalálnia a baleset helyszínére és miután bemutattam nekik a sofőrt az volt az első dolguk, hogy lebaszták amiért ott hagyta a baleset helyszínét. Tanulság – nem szabad elmozdulni a járgánnyal, ha valakit felkensz a kocsidra mert you gonna have a bad time. Mivel a rendőrök látták, hogy sikerült azért picit lesérülnöm (a vérző lábat elég nehéz lett volna nem észrevenni) egy mentőautó hívása után kezdtek neki a procedúrának. Velem és vele is megfújatták egy szondát és természetesen mind a kettő negatív eredményt adott. Nagy örömömre miután szóvá tette hogy miért nem a bringaúton mentem, a rend éber (és most értelmes) őrei leosztották, hogy ott nincs bringaút. Nahát nahát, én is pont ezt mondtam neki negyed órával azelőtt. Egyébként annyiban mázlim volt ezzel, hogy előtte és utána is 200 méterrel bringaút van amiket notóriusan elkerülök, mert semmi értelmüket nem látom hegyről 40-50-el lejőve a kocsik tempóját tartva, hogy felmenjek rájuk. Ha ott történt volna a baleset, lehet hogy kicsit másképpen jönnek ki a felelősségi viszonyok.

Na de időközben megérkezett a mentő autó is, ahol neki is láttak a kezelésemnek. Mivel egyáltalán nem éreztem súlyosnak az állapotomat kicsit meglepődtem, hogy ehhez egy mentőautó kell, de hát ha ez van… Közben a rendőr felvette az adataimat, elmondatta velem a történteket majd miután megadtam neki a tanú telszámát az utamra is engedtek. Annak már nem sok értelme volt, hogy ott maradjak és várjak fél órát a helyszíni szemlére. Vicces volt, hogy a mentős mindenképpen ragaszkodott hozzá, hogy lehet hogy eszméletvesztésem volt, csak azért mert amikor megkérdezte, hogy a fejemet is beütöttem, akkor azzal válaszoltam, hogy nem emlékszem ilyenre :D Nem értette meg, hogy nem azért nem emlékszem mert elvesztettem az eszméletemet, hanem elsősorban azért mert olyan dologra ami meg sem történt nem lehet emlékezni :D Csak azért válaszoltam ezt a kifejezést használva, mert bennem volt hogy mivel sisak is volta rajtam, lehet hogy az tompította annyira hogy nem éreztem semmit, de ezt is elég valószínűtlennek tartottam. No mindegy. Mindenképpen potenciálisan nagy energiájú ütközésnek akarták titulálni azt ami történt velem (egyébként roppant szimpi megnevezés volt ez nekem) de egy kis győzködés után csak elfogadták, hogy tuti nem volt agyrázkódás. A közben másfélszeresére dagadt térdemet megröntgenezték és 5 perccel később meg is kaptam a jó hírt: csak jegelni kell – semmi komolyabb bajom nincs és nem kell gipszet kapnom.

Nem is tudom mit kezdtem volna azzal, ha a begipszelt lábak miatt nem tudtam volna futni, bringázni vagy szimplán kettlebellezni. Megúsztam egy kicsit sebes bal térddel és kicsit fájós jobbal. Vállamon egy nagyobb kék folt de egyébként semmi vészes. Este megnéztem a bringát is és szerencsére egy kisebb nyolcason és lehorzsolódott bandázson kívül nem lett komolyabb baja. Az autóban ennél azért sokszor nagyobb kárt okoztam – tanulópénz a pancsernek. Csütörtökön már bringával mentem munkába mintha semmi bajom nem lett volna és az esti futás közben is csak kicsit fájtak a lábaim. Pénteki kettlebellen is csak az fájt, amikor térdelni kellett de azt hiszem ez sebes térddel teljesen érthető :)

És hogy mi a tanulság? Miben fog változni a közlekedési stílusom? Semennyiben sem, mert nem érzem azt hogy óvatosabb lehettem volna vagy azon kívül hogy nem vagyok rossz helyen rossz időben, bárhogyan máshogy el tudtam volna kerülni a balesetet.