Boldog születésnapot – Ezt a viccesen aktuális poharat kaptuk a Nosztalgia Kupán, bár senkinek sem volt szülinapja. Igazából csak nekem volt aktuális, mert pont 2 éve volt az első gó versenyem :) Sajnos azt nem mondhatom el, hogy közben olyan hű de sok versenyen lettem volna, mert ez volt életem második versenye is.

Az a helyzet, hogy nagyon elhanyagoltam egy ideig a gót. Sok sok ideje nem játszottam már neten sem… egyszerűen nem volt hozzá kedvem. Az összes játék, amiben részem volt, az amit a gó klubban játszottam. Semmit sem fejlődtem idő közben, pedig az elején meglehetősen gyorsan feljutottam a 7-8 kyu környékére. Azóta semmi hatalmas látványos ugrásban nem volt részem, bár ez talán érthető is mert könyveket sem olvastam, tanulójátékokat, élvezetes játékokat sem igazán játszottam.

De ezen most változtatni akarok, mint sok minden más téren is, itt is össze akarom szedni magam. Ennek első lépése nálam az volt, hogy újra elmentem egy versenyre. Sajnálatos módon pont ugyanannyi ranggal indultam mint 2 éve :(

De azt hiszem, hogy ez most a versenyen kicsit megváltozott: 2 partim is olyan volt az 5-ből aminek a során úgy érzem túlszárnyaltam önmagamat.

Na de most következzek a játszmák:

1. Hatalmas meglepetésemre az első partimat Fogi ellen játszottam (vicces, mert ha jól emlékszem két éve is volt játszmám ellene), ami azért érdekes mert jó barát és mint ilyen, fura versenyezni ellenük. A játszmáim ellene a klubban mostanában folyamatos kudarccal végződtek és ezek kicsit lehangoltak. Most ellene játszani mint egy a sors keze volt :) Sajnos kifut nem tudok mutatni, de annyi a lényeg, hogy hatalmas küzdelem volt az egész játék és valahogy sikerült egy kis előnyre szert tennem és így 40 ponttal nyernem. Sokkal jobban sikerult a jatszma mint amire szamitottam :)

2. A második játszma Fogi egyik 20 kyus tanítványa ellen volt és különösebb probléma nélkül zajlott le. Az első felében kiszámolt egy olyan helyzetet is amit “nem lett volna neki szabad” ezért a játék második felében nagyon komolyan kellett vennem és csúnyán el kellett vernem, ha nyerni akartam ellene. Egyébként nagyon ügyesen játszott :) Kicsit sajnáltam is szegényt elszomorítani.

3. Harmadik játszmámat egy “régi ellenség” ellen kellett játszanom és mint előző versenyen, itt is sikerült elvernie. Mondjuk úgy éreztem, hogy már egyre kevesebb távolság van köztünk és van esélyem utolérni és lehagyni, mert nem kaptam ki olyan csúnyán.

4. Negyedik játszma egy klubtársam ellen ment, és azt kell hogy mondjam talán ez volt a legrövidebb játszmám. Szerencsére a srácnak is hasonló a stílusa mint nekem és mind a ketten szeretünk gyorsan játszani. Így a felhasználható másfél órából kb 20 perc alatt végeztünk és rápihenhettünk az utolsó játszmára, amire mint utólag kiderült, szükség is volt.

5. Az utolsó egyben legnehezebb játszmám egy új ellenfelem ellen volt…. Akik követik a twitteremet, azok lehet hogy megjegyezték amikor éppen a csapatverseny egyik résztvevőjét szidtam, mert alacsonyabb ranggal versenyzett, mint azt szerintem neki kellett volna, ezzel sokkal több előnyhöz jutva mint amennyi szerintem korrekt lett volna. *Szimpatikus felsőbb hatalom behelyettesítendő* úgy hozta, hogy újra sikerült összekerülnöm ezzel az ellenfelemmel, és a vicc kedvéért, itt még több előnyt kellett neki adnom mint előző alkalommal. Mivel első alkalommal olyan csúnyán kikaptam kevesebb előnyből, ehhez a játszmához nem kis idegességgel álltam hozzá és már vesztesnek is könyveltem el. Csak azért játszottam, mert az elején már lépés nélkül csak nem mondhatom hogy feladom. Olyan kockázatokat is vállaltam, amiket nem kellett volna és úgy alakult, hogy valami érthetetlen módon sikerült két nagyobb csoportját is legyilkolnom, magamat összekötnöm és így feladta… De máig sem értem hogy hogyan voltam rá képes… Egyik legjobb de mégis legrosszabb meccs volt egész nap.

Így összesítettben 4 győzelem 1 vereséggel egyébként 4-dik lettem, amiről nyugodtan mondhatom hogy az eddigi legjobb eredményem és amiről remélem hogy a jövőben csak javulni fog :) Pont lecsúsztam a pénzdíjakról, de legalább egy üveg borral lettem gazdagabb, ami még vár a kóstolásra. Viszont talán minden anyagi jellegű díjnál is fontosabb dologgal lettem viszont gazdagabb: újra kedvet kaptam hozzá, hogy minél jobbat hozzak ki magamból és azt hiszem ez sikerülni is fog :–] Nyertem egy kis lendületet, amit remélem minél tovább sikerülni fog megtartani és ezzel talán át is tudom törni a rangbeli gátat, ami eddig visszatartott a fejlődéstől.

Érdeklődök kedvéért, a versenyen készült képek közül pár megtekinthető itt.