Vita, veszekedés, flame

Sajnos egyre többször találkozom mostanában azzal, hogy egyesek nincsenek tisztában, hogy mi is az a vita és hogyan illik viselkedni közben. Sokan keverek őket és negatív töltettel ruháznak fel egy olyan kifejezést ami alapból szerintem nem jelent rosszat, csak véleménykülönbséget.

Nézetem alátámasztásához hadd szerepeljen itt a veszekedés és flame definiciója a wiki és az urbandictionary szerint:

“Az ilyen típusú vitákban a kiinduló konfliktust általában az egyik – esetlegesen mindkettő – félben kialakuló érzelmi feszültség okozza. Alapvető funkciója ennek a feszültségnek a levezetése a másik fél legyőzése által, bármi áron.
Legfőbb jellemzője a vádaskodás, az egyes perspektívák kiegyensúlyozatlansága, és túlzott személyes támadások, amiket később megbánunk, hiszen elferdített nézőpontokat tükröznek, melyeket valójában nem úgy gondoltunk, vagy a vitapartnerünk nem érdemelt meg. Látszólagosan elhangozhatnak érvek, de a veszekedés során a logikának ténylegesen kevés szerep jut. Sokszor a lehető legrosszabb érveket képviselik a lehető leghevesebben. A beszélő célja az ilyen típusú vita során, hogy ellenfelét támadja, „megüsse” bármilyen áron, minden eszközt kihasználva, nem törődve azzal, hogy éppen tisztességes, igaz, vagy egyáltalán ésszerű-e az, amit mond ennek elérése érdekében. Éppen ezért a veszekedések során jellegzetesen fellépő érvelési hiba, az ad hominem típusú érvelési hiba. Pontosabban azok az érvelések, melyek során a másik álláspontjának, érvelésének támadása helyett, magát a személyt támadják meg. Például annak érveit a személyes tulajdonságai vagy cselekedetei miatt nem tartja elfogadhatónak.
A veszekedések a viták legalacsonyabb szintjét képviselik. Az érvelési szabályok részben pont azt igyekeznek megakadályozni, hogy az érvelés egy személyes viszálykodásba csapjon át. Ennek oka, hogy a veszekedés sokszor mutat hibás érveléseket, túlságosan heves érzelmeket, téves következtetések sokaságát, személyeskedő támadásokat és jellegzetesen egyoldalú kritikát, amelyek racionális típusú érvelések esetében mindenképpen kerülendőek.
A veszekedések egyik gyakori esete, amikor például a munkahelyen felbosszantott, vagy éppen csak kimerült ember, végül otthonában jelentéktelen semmiségek miatt lesz aránytalanul agresszív a körülötte élőkkel.”

A flame:
“1. To insult someone electronically, or otherwise. Sometimes to be a group insult.
2. To insult a person you are arguing with over the internet in hopes of reviving your argument.
3. A flame is noun associated with the action of flaming, what people do when they express a strongly held opinion without holding back any emotion. ”

Magyarul a flame jellemzője inkább a másik sértegetése, mint bármiféle értelmes érvelés.

pm_02429155

Ezekkel szemben a vitára a következő dolgok a jellemzőek (szintén a wikiről):

“A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.

A vitában résztvevő tárgyilagos, ha:
– állításait független vagy külső forrással alátámasztja
– érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó
– a vitapartner állításait követi, és reagál azokra
– lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére
– elismeri a tévedés lehetőségét.
A vitában résztvevő személyeskedő, ha:
– A vitapartnert sértően jellemzi
– A vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában
– A vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését
– A vitapartner érvelésének akadályozására, megzavarására törekszik
– A partnert nem tekinti egyenrangúnak

A vita szakaszai:
1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást.
2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását.
3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.
4. Záró szakasz: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).”

Amit igazán ajánlok a figyelmetekbe a személyeskedő rész (ezt kerüljétek el) és a tárgyilagos rész (ezt gyakoroljátok :)). Ami szerény véleményem szerint még kiemelendő, az a záró szakasz és ebben is, a másik fél álláspontjának elfogadása, megismerése. NEM kell egyetérteni vele, csak megérteni az ő álláspontját. Ha nem is alakul ki megegyezés, konszenzus vagy kompromisszum, akkor is szélesítették a vitázó felek egymás horizontját és mindenki nyert. Ezért nincs semmi gond szerintem a vitával – amivel gond van az a veszekedés és ennek netes megvalósulása, a flame.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.