Nagyon remélem, hogy a címben feltett kérdésre igen lesz a válasz, mert jelenleg csak ennyit látok magam előtt:

Hogy mi történt és mi vezetett ide? Egyszerűen csak elmentem szombaton egy hosszút futni. Két óra edzés volt a terv, de keresztül húzta a számításaimat az, hogy amikor a szigeti futókörhöz futottam le a lépcsőn, beléptek elém. A figyelmetlen emberünket még sikerült kikerülni, de cserébe szarul léptem… azonnali erős fájdalom. Leültem gyorsan és 1 perccel később már a megszokott másfélszerese boka :( Gyors twitteres és facebookos érdeklődés után, hogy mennyire pánikoljak összeszedtem a cuccaimat és azonnal elindultam a Szent János kórházba.

5 órával és egy kiolvasott könyvvel később egy gipsszel és egy részleges bokaszalagszakadás diagnózissal jöttem toltak ki. Az ítélet fekvőgipsz egy héten keresztül – 19-én délelőtt menjek vissza kontrollra aztán kiderül, hogy gipszet kapok-e vagy bokarögzítőt.

Ennek fényében a tiszaújvárosi verseny és a Tour de Pelso biztos elmarad :( Sajnos jó eséllyel a Balatonman is amire készültem felejtős. Fokozatosan kell a terhelést növelni és elég esélytelen, hogy nyugodt szívvel felépülésemet nem veszélyeztetve elmenjek egy féltávra. Igazából még a Priszcillával közös nagyatádi váltót is féltem emiatt :(

Igazából már fejben elkönyveltem, hogy az elmaradt őszi El Camino után, ez egy újabb türelmet tanító lecke a számomra. Ahogy az is, ez is megvár. Próbálok úgy gondolni rá, hogy a befektetett edzés nem veszik el és inkább hosszú távon 1 évre előre nézek és az akkori nagyatádi egyéni ironmanre.

De hogy kicsit pozitívabb legyek, hogy mi is a jó oldala ennek? Most az egy hetes fekvés alatt, amikor éppen nem dolgozgatok itthonról, legalább japánt tudok tanulni és könyveket olvasni. Perverz, de azt is élvezem, hogy magamnak kell vérrögképződést gátló injekciókat beadni és mankóval is egész furcsa új kihívás járkálni :D. Ha meg már nem leszek ágyhoz kötve, de nem is lesz annyi edzés a fokozatos terhelés miatt, akkor legalább lesz időm az elhanyagolt fényképezőgépemmel játszadozni és kreatívkodni. Nem olyan rossz ez, csak nem így terveztem :) De ahogy Woody Allen mondta:

Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről.

Ui.: Érdekes egybeesés, hogy edzőtársamnak és barátomnak Ancsurnak is most sikerült leamortizálnia magát és kihúznia a versenyeit: Egyensúlyt.blog :(