Élek még :)

Nincs semmi gond ám, hogy ide nem írok, pusztán csak kicsit elfoglatak a napjaim. Vasi vasember, Kettlebell tábor, Nagyatád… Zajlik az élet és a mozgással kapcsolatos bejegyzéseimet inkább ide írom meg: http://ironman.icarusdes.com/

Miért akarsz megölni másokat, autós?

Megyek el éjszaka egy baleset mellett és már csak azt látom, hogy két rommá tört autót tesznek fel egy-egy szállító járgányra. A földön még friss a vért és benzint felszívó homok és azon gondolkodom, hova a francba kellett ilyenkor sietni?

Miért akartok megölni másokat, autósok? Miért csak azért tartjátok be a sebességhatárokat, mert ha nem, akkor majd jó vaskos büntetés formájában fogja bánni a pénztárcátok?

Miért akartok mindenáron beláthatatlan kanyarban előzni szűk úton? Miért erősködtök még akkor is, ha jelzem hogy lassítsatok mert jön valami szemben és miért akartok mindenképpen ilyenkor is elmenni mellettem? Miért nincs ilyenkor egy kis türelmetek – csak 10 másodperc – hogy egyszerűen minden probléma nélkül elmenjünk egymás mellett?

halalos_baleset_hetfo_hajnalban_-_nagycenk_1

Miért akkor akartok megelőzni feltétlen egy másik kocsit, amikor más jön szembe veletek? Jobb esetben csak velem találkoztok bringával és én inkább lehúzódom a padkára, rosszabb esetben az “ugyanmár, csak egy bringás” az akit elcsaptok és akkor a másik kocsival találkozásról nem is beszéltünk még.

Arról miért nem születnek cikkek, hogy “A nagy erő nagy felelősséggel jár”? Pedig már Ben bácsi is megmondta… Sorra olvasok olyan cikkeket, hogy vigyázzak magamra, mert én vagyok a gyengébb és ezt is teszem. De a vezető énemre miért nem akar hatni senki? Arról miért nem születik sosem cikk, hogy próbáljunk odafigyelni a másikra és legyünk előzékenyek úgy általánosan?

Tudom, hogy nehéz lassan menni és nem sietni. De azért gondoljatok bele, hogy 2-3 tonnás fémdarabbal komoly kárt tudunk okozni jó esetben csak magunkban, rossz esetben másokban is. Felelősséggel kell ezt használni. Nem azért vannak ott a többiek az úton, hogy minket feltartsanak. Nekik is az a céljuk, hogy biztonságban eljussanak A-ból B-be. Nem halunk bele, ha valahova 2 perccel később érünk oda, az viszont életekbe kerülhet ha mindenáron korábban ott akarunk lenni.

A bejegyzés a Totalcar, “Miért ölitek meg magatokat, biciklisek” cikkjére készült reflexióként, mert úgy gondolom, hogy a probléma csak kis részét ragadta meg.

Disclamers: Szerencsére tudom jól, hogy rengeteg előzékeny és óvatos vezető van, pusztán csak azt gondolom, hogy az feltűnőbb és veszélyesebb kisebbség miatt mindenkinek érdemes elgondolkodnia ezeken. Kicsit érdemes a másik közlekedő helyébe képzelni magunkat és nem azonnal hülyének és szabálytalannak elkönyvelni. Míg biciklivel, ha hülye vagyok, leginkább csak magamnak ártok, ha autóval baszarintok el valamit, az másnak is nagyon fájhat.

Miért pont Ironman?

Teszik fel nekem a kérdést néha…

Ironman-Logo

Mert szeretek biciklizni és futni! Mert ez egy olyan cél, amit akkor fogok tudni elérni, ha egyensúlyra jutok. Ha maximálisan fizikálisan és szellemileg is a toppon vagyok. Mert az oda vezető út nehéz és fájdalmas, de sok türelemmel, kitartással végigcsinálható. Mert járva jobb leszek tőle és ez az út maga a cél :)

Bokasérülés – második kör

Szombaton lehetőségem volt egy második dokinak is kikérni a véleményét a bokasérülésről és sajnos nem azt a választ kaptam, amit reméltem :(

A remélt válasz az volt, hogy az előző doki túlzottan is elővigyázatos volt és nem részleges bokaszalag szakadás ez, hanem csak egy egyszerű zúzódás. Sajnos NEM ez hangzott el. Lábam kis megtapogatása után most diagnózisként azt kaptam, hogy ez valószínűleg teljes szakadás. Járó gipszet vagy bokarögzítőt kell hordanom 3-4 héten keresztül és ha ez még nem lenne elég büntetés, sportolás újrakezdését július végére javasolja. Utána is rengeteg ideig neoprén bokatámasz használata lesz majd a javallott.

Arcom:

Hogyan tovább? Keresek a sportkórházból egy bokákhoz igazán értő ortopéd orvost (jöhetnek a tippek) akinek a szakvéleménye majd igazságot tesz a két előző doki között és aki hozzáértő a sport terén is. Aki meg tudja mondani, hogy gyógytornát mikor kezdhetem el és hogy valójában meddig kell nekem most a sportolást hanyagolni.

Jobb híján addig is marad a munka, nyelvtanulás, fényképezőgéppel szórakozás és felső testre edzés.

Ember tervezz!

Egy egyszerű dologról szeretnék írni – amiről hajlamosak vagyunk néha megfeledkezni. “Homo proponit, Deus disponit” mondotta már a latin is (most néztem utána). “Ember tervez, isten végez” ahogy a közmondás magyarul szól. Én most teljesen más megvilágításban szeretném értelmezni – az önmegvalósító jóslatokról szeretnék írni :)

A héten kicsit több időm volt olvasni és egy Mérő László írás elgondolkodtatott a címben megjelölt témáról. Elgondolkodtatott és rájöttem, hogy eddig azok a dolgok sikerültek igazán jól, ahol nem csak a egy célt tűztem ki magamnak, hanem volt hozzá egy ütemtervem is.


Terv

Bármennyire is utáltam az egyetemen elején azt a feladatot, hogy készítsek egy ütemtervet, mára be kell látnom, hogy a megfelelő cél mellett ez nagyban megkönnyíti a sikert. Nagyon sokáig el lehet jutni ahogy esik, úgy puffan hozzáállással, de jóval tovább így.

A cél lehet akár 5-10-20 kiló fogyás vagy ugyanennyi kilométer futás, esetleg nyelvtanulás, a fontos az, hogy legyen egy legjobb tudásunk szerint elkészített ütemterv. Igazából még saját sem kell legyen – az edzéseknél nagyszerűen edzésterveket lehet találni neten. A lényeg, hogy legyen valami, amit utána legjobb tudásunk szerint próbálunk betartani :) Nem számít még az sem, hogy sikerült-e hanem az, hogy minden tőlünk telhetőt elkövettünk, hogy elérjük őket. Ha mindent megtettünk, akkor nyugodtan aludhatunk.

Most, hogy a villámként belém csapó felismerést volt időm átgondolni, megyek és elkészítem a terveimet :). Nektek is ugyanezt javaslom. Én a stagnáló fogyás megindítást és a japán nyelv megtanulását remélem tőle, ha már Gyula terve a féltávra felkészülésnél már bizonyított.