Te mitől vagy boldog?

“Te mitől vagy boldog?” – tette fel a kérdést twitteren egy követettem majdnem fél évvel ezelőtt és elgondolkodtam. Elkezdtem írni róla egy bejegyzést, ez szép lassan feledésbe merült, majd nem is törődtem ezzel egy ideig. Mostanában megkaptam, hogy tök jó, hogy ilyen pozitív és nyílt vagyok, na de mégis hogyan csinálom ezt?

Elgondolkodtam és viszonylag egyszerű következtetésre jutottam: Nincs sem időm és sem kedvem arra, hogy hülyeségekkel, negatív dolgokkal foglalkozzak. Semmi kedvem nincs azon keseregni, hogy mi nem sikerült, mi mehetett volna jobban. Azzal, hogy sajnálom magam, semmivel sem jutok előrébb.

Ha valami nem ment, akkor inkább levonom belőle a következtetést, tanulok belőle és megyek tovább. Inkább arra próbálok figyelni, hogy az aktuális helyzetből hogyan tudnám kihozni a legjobbat, hisz a múlt már megváltoztathatatlan és csak az ez utánit tudom alakítani :)

Ja és még egy titkom van: nem veszem olyan fene komolyan magam!

Fodor Ákos: JÁTÉK-SZABÁLY

Mihelyt csatának
tekinted az életet:
el is vesztetted.

Miért vegyem? Teszem ami éppen jól esik és próbálom élvezni a pillanatot :) Én ettől érzem mostanában jól magam és ennek köszönhetően jó a közérzetem. Amit el szeretnék érni, azért megpróbálok mindent megtenni, legjobb esetben sikerül, legrosszabb esetben is azzal a tudattal alhatok, hogy a legjobbat hoztam ki magamból. Néha csúnyán bukok és tanulok belőle, néha menthetetlennek tűnő helyzetből sikereket hozok össze és késztetek gondolkodásra olyan embereket, akik előtte lenéztek. Néha utálnak a pozitív és mostanában egyre opportunistább hozzáállásom miatt, de nem érdekel.

Nos ez az én titkom :) Rengeteg sikeren és kudarcon keresztül fejlődött ide a jellemem és remélem ez még csak tovább változik a pozitív irányba. Mátyás-Müller-Osho-Coelho-Nóravecz Csaba zugfilozófia órája mára bezár!

Leangains – második hét

Twitteren felmerült, hogy szép és jó, hogy én a leangainsszel próbálkozom mostanában, de az írásaimból nem igazán derül ki, hogy mi is ez. Gondolkodtam rajta, hogy bemutatom, ennek az alapjait de elvetettem. Szakmámban arra tanítottak, hogy ne akarjak mindent megcsinálni magamnak, ha már megelőztek engem és jó munkát végeztek, így hát ezt az elvet követem most :). Ez a cikk kellően átfogó lett ahhoz, hogy mindenkit ide irányítsak: http://www.tesztoszteron.hu/emagazin_04_96_LEANGAINS.php.

A második héten a feljegyzett reggeli méréseim alapján újabb mínusz egy kilót tudok magamnak, bár hogy őszinte legyek ezen a héten bűnöztem párszor. Viszont úgy érzem a böjtölős időszakot már könnyebb kibírni mint előző héten volt és nem jelent nehézséget összehangolni az edzéseimmel. Pozitívumként olyanok is megkérdezték, hogy fogytam-e, akiknek nem megyek agyára sem twitteren, sem facebookon a témával, szóval ezt én sikernek fogom fel és ezt a sikerre vezető módszert szeretném folytatni :D

Leangains – hétről hétre.

A témáról mindenképpen írni akartam és arra jutottam, hogy akkor már miért ne írhatnám le heti bontásban a tapasztalataimat. Segít követhetővé tenni az folyamatot és utólag nem szépülnek meg vagy romlanak el az emlékek :D

1. hét ami valójában inkább másfél.

Úgy érzem, hogy egész jól megszokta a szervezetem a 16 órás böjtöt és a 8 órás evési ablakot. A reggeli kihagyása túl sok problémát nem okoz és a nehéz időszak is legtöbbször csak dél körül kezdődik. Csak háromig kell kibírnom egy kis önuralommal – de ez szerencsére annyira nem nehéz. A maradék 8 órában próbálok egy kicsit egészségesebben étkezni – kerülni a péksütiket és kenyeret, a hasonló szénhidrátforrásokat, de ezt még nem viszem túlzásokba. Tudom, hogy érdemes lenne kalóriákat is számol de még nem jutottam el odáig, hogy ezt pontosan vezessem. Tervezgetem kíváncsiságból, de nem igazán érzem szükségét.

A mérleg enélkül is kicsit több mint egy kilóval kevesebb mutat ahhoz képest, mint amikor már elkezdtem és úgy vélem ez már a statisztikai hibahatáron és a napi ingadozásokon kívül esik :) Vajon mi lesz akkor, ha még jobban odafigyelek és egyre több “diétás”, egészséges, sportos életmódommal kompatibilis kaját kezdek el gyártani? Nem mellékes, hogy közben ezeket megtanulom elkészíteni és a főzési skillem is szép lassan szintet lép :D

Az edzéseken nem érzem magam fáradtnak – sőt igazából úgy érzem, hogy az utóbbi pár év legjobb formája felé kezdek közelíteni :) Csak tegnap éreztem kicsit erőtlennek a lábaimat kettlebell után, de egy alkalomból nem vonnék még le következtetést.

Banános palacsinta

A döntés egyértelmű – folytatom a diétát, ameddig tudom. A bejegyzés nagy része este 11-kor született egy banános palacsinta betolása közben :D

Kerékpárosok egyik alattomos ellensége – a sínek

Egy nálam alig két héttel idősebb kerékpáros, Kristof Goddaert tegnap halálos baleset áldozata lett edzés közben Antwerpenben, miután beakadt az első kereke egy sínbe [link]. Engem ma edzésre menet dudáltak le kacsázást mutogatva, mert sávot foglalva óvatosan mentem át egy villamosan sínen.

1782449_561684703927909_1279363539_o

Ennek a két eseménynek az együttállása késztetett ennek a bejegyzésnek a megírására, melyben szeretném felhívni elsősorban a vezetők, másodsorban a kerékpárosok figyelmét erre a balesetveszélyre. Sajnos azt tapasztalom, hogy rengeteg vezető egyszerűen nem is veszi észre ezt a veszélyt. Sok kerékpáros is először a saját bőrén kell tapasztalja a sín veszélyeit, hogy utána egy életre megtanulja.

Kedves többiek, elsősorban gépjárművezetők!

Mi kerékpárral nem azért foglalunk ilyenkor sávot, hogy feltartsunk benneteket! A kézjelzéseinkkel sem a ti sértegetésetek a célunk, hanem a figyelem felhívása arra, hogy lassítani fogunk, ezért ti is tegyétek ezt. Csapattársainkat és titeket figyelmeztetünk a közelgő vészhelyzetre és arra kérünk titeket, hogy ennek megfelelően készüljetek fel a cselekedeteinkre.

Amit ti kacsázásnak láttok, mi azzal csökkentjük az esés esélyét. A helyzet egyszerű: a sínek csúszósak, néha kereket megvezető lyuk is van köztük, főleg ilyen esős időben óvatosnak kell lenni velük. Akkor van a legkisebb esélye a problémának, ha őket merőlegesen közelítjük meg, de ez nyilván nem mindig lehetséges.

sin

De erre próbálunk törekedni – ez néha azt jelenti, hogy a sáv bal széléről a jobbra, jobb széléről a balra fogunk átvágni. Példának álljon itt két kedvenc sínem az útvonalakon, amin közlekedek. Mind a kettőn bejelöltem az ívet, amit ha tehetem, próbálok követni.

Albertirsai út

Albertirsai út

Boráros tér

Boráros tér

Ez nem kacsázás – ez tudatos művelet. Arra kérlek benneteket, hogy az ilyen manőverek miatt, ha mindenképpen előzni akartok, akkor sem a síneken próbáljátok meg. Ha valóban gyorsabbak vagytok mint mi, akkor előtte és utána kevésbé balesetveszélyes helyzetben bőven lesz még rá hely és idő.

És kedves bringástársaim, legyetek óvatosak!

A sínek csúszósak tudnak lenni. Jobb esetben csak egy vadiúj első kereket hajlítotok el, mint azt én még 4 éve tettem a kerepesi úti hévsínnél, rosszabb esetben törés is lehet a vége. Ajánlom nektek a fent említett taktikát, azzal a kiegészítéssel, hogy mindenképpen nézzetek hátra, hogy van-e elég hely manőverezni. Ha nincs, akkor inkább lassan és óvatosan döccenjetek át a sínen! És végezetül, a haladási irányunkkal párhuzamos sínekkel még jobban vigyázzatok! Ezek keresztezése sok rutint igényel és az esetek döntő többségében felesleges.

Úszni, de szépen

Meg akarok tanulni szépen úszni! Szép nő (mint a képen alább) kizárt, hogy valaha is lennék, ezért nekem más módszert kell követnem :D

uszas

Mostanában elég sokat foglalkoztam az úszás témájával, hisz nekem ez a leggyengébb számom a triatlon hármasból és ez egy érdekes mellékhatáshoz vezetett. Adja magát, hogy meg akartam tanulni gyorsan úszni, de egy valami kezdett el megfogni a téma több boncolgatása következtében. Elkezdtem értékelni a kecsességet – a szép mozgást, hogy mennyire könnyednek tűnik azoknak a mozgása, akik ezt a sportot már évek óta művelik – meg akarok tanulni én is úgy úszni. Érteni akarom, hogy miből jön ez össze, hogy milyen lehet így leúszni egy fél vagy egy egész távot.

Hogy hogyan fogom elérni ezt? Jó kérdés – még magam is keresem az utat. Első lépés ugyanaz mint az első lépés a jól és gyors úszás megtanulása felé: eljárni minél több úszóedzésre. (A sors iróniája, hogy amikor ezeket a sorokat írom, akkor pont lekéstem a reggeli úszást, mert a telefonomra hangot adtam, hogy biztosan fel tudjon ébreszteni :D Egyetlen dologgal nem számoltam, hogy hangos üzemmódban külön kell a hangerőt állítani ami a legalacsonyabbon volt – szóval nem sikerült felkelni :-/). Következő lépés a többiektől tanulás, legyen ez akár egy könyv formába öntött tapasztalathalmaz (még mindig várom a jó úszással foglalkozó könyveket) vagy másokról készült videó, ahol talán az ő hibájukon vagy pont jó technikájukon a sajátomat is jobbá tudom tenni. Meg akarok tanulni szépen és jól úszni, hogy ha kedvem van, akkor kecsesen átúszhassam pl a Balatont! Meg akarom csinálni és ha valamit ennyire akarok, akkor nincs menekvés :) Kevesen ismerik azt az oldalamat, amikor valamit igazán komolyan el akarok érni – akkor csodákra vagyok képes :)

Ti hogy vagytok az úszással? Sikerült megtalálni a szépséget vagy még ti is küzdötök a fulladással szemben? Mit gondoltok?