Murakami Haruki – Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Murakami nevével először évekkel ezelőtt egy Japán alapítványos előadáson találkoztam. Akkoriban (5-6 évvel ezelőtt) gyakoriak voltak a könyvbemutatók és filmvetítések és egyik ilyen keretében jelen voltam a Kafka a tengerparton magyar könyvbemutatóján és mint a legtöbb itteni könyvbemutató, ez is megszerettette velem a könyvet és az első dolgom volt utána, hogy gyorsan elolvastam. Másodikként a Keményre főtt csodaországgal futottam össze egyik volt barátnőmnek hála és annak az oldalait is csak faltam.

Most hosszú kihagyás után újra jutott egy kis időm az olvasásra és valahogy kezembe került ez a könyv is. Hogy pontosan hogyan, azt nem tudnám megmondani, de így hogy mostanában újra intenzívebben próbálok futni, elég magától adódó ötlet volt, hogy elolvassam :)

Murakami

Amit mindenképpen érdemesnek tartok megjegyezni: ez nem egy regény és nem is egy novella. Ahogy Murakami, én is memoárnak tartom mert igazából történetvezetés (ha el nem tekintünk a New York maratonra való felkészüléstől) nincs benne és nagyrészt magáról beszél. Életének pár fontosabb és kevésbé fontosabb mozzanatán keresztül mutatja be miért került kapcsolatba a futással és ez milyen hatással volt rá. Nem beszél arról, hogy hogyan tervezzük meg az edzéseinket és nem beszél arról, hogy hogyan készüljünk egy versenyre. Aki ilyenekre vágyik, az ne ezt a könyvet tanulmányozza!

Murakami egyszerűen csak azokat a gondolatait írja le, amik futás és versenyzés közben eszébe jutottak és a könyv pont ezért fogott meg engem igazán. Tetszik, ahogy gondolkodik. Tetszett, hogy kicsit magamra ismerhettem a személyében és a gondolkodásmenetében :) Az írási stílusa egészen más mint az eddig olvasott könyveiben, hiszen nem egy kitalált történetét mondja el, hanem magáról mesél. Tetszik, hogy önmagát vizsgálja és alternatívákra is kitér. Tetszik, hogy néha nagyon nem lineáris a gondolatmenete, elkalandozik, majd pedig visszatér oda, ahol abbahagyta. Kicsit önző indok de azért tetszik, mert úgy érzem közel áll a saját írásom stílusához is. Eddig azt hittem, csak én gondolkodom vagy fejezem ki magam ennyire furcsán, de örülök hogy nem :). Hogy ez pozitív vagy negatív, azt mindenki döntse el maga.

De hogy kicsit a könyvről is beszéljek – ír a futás, úszás és biciklizés közben átélt nehézségeiről, pozitív és negatív gondolatairól. Úgy gondolom, hogy bár nyugodtan elolvashatja egy “hétköznapi ember” is a könyvet, igazán csak valaki olyan fogja megérteni ha nem is teljesen, de nagy mélységben, aki ezek valamelyikét műveli. Ha valaki már futott és voltak holtpontjai, úszott és nem érezte elég jónak magát vagy pedig szimplán csak bringázás közben félt valamit, akkor tud azonosulni a szerzővel. Ez olyan mint, hogy valaki csak akkor fog megérteni igazán szerelmes vagy szomorú számokat, ha egyszer már ő maga is átélte őket. Elolvasni természetesen mindenki el tudja a könyvet (hiszen szavakat tartalmaz) de azt állítom, hogy igazi valójában csak azoknak mutatkozik meg, akiknek már voltak hasonló élményei.

Öt szó

Sok fajta önismereti játékkal találkoztam már, de ezek közül kevés volt az olyan, ami igazán megfogott volna. Kicsit több mint 4 hónapja viszont összefutottam eggyel, aminek igazán sikerült elgondolkodtatnia.

A játék lényege, hogy 5 szóval kell az alanynak jellemezni-e magát. Bár a feladat először könnyűnek tűnhet, biztosíthatlak róla titeket, hogy ha igazán olyan szavakat akartok találni, amik több szinten is igaz rátok akkor ez nehéz. Itt nem csak arról van szó, hogy felsorolom első szóként hogy mérnök vagyok, másodikként a biciklit mint bringamániám jelképezője, hanem igazán el kell gondolkodni… 5 szó sokkal nagyobb kihívást ad, mintha pár oldalt kellene írni magadról, mert át kell gondolnod mi is az ami igazán lényeges magaddal kapcsolatban és mi az, amit meg sem érdemes említeni…

Én már 4 hónapja töröm a fejemet ezen, ha éppen eszembe jut a kérdéskör és eddig csak négy szóig sikerült eljutni: Ikarosz, gyerek, újra, körforgás. Úgy érzem jelenlegi valómat ezek elég jól tudják jellemezni. A játék közben egyébként sokkal több szó jutott egy vagy több pillanatra eszembe, de ezek nagy részét elvetettem, mert sikerült visszavezetni vagy valami közelmúltban látott dologra, vagy valami befolyásoló tényezőre. Amik éppen nem ilyenek voltak, azokat félretettem egy listára és ha még kis idővel később is helyénvalónak éreztem, akkor véglegesítettem. Mint láthatjátok nem sok ilyen van :)

Örömmel venném, ha esetleg ti is megpróbálkoznátok ezzel a játékkal és megosztanátok velem az eredményeteket (tanulságos lehet). Ugyanennyire kíváncsi lennék, ki mit látna bele az én választásaimba :) Kíváncsi vagyok ki mit gondol arról, hogy például miért választottam a nicknevemet első szóként, vagy pedig 1-2 kifejezés honnan származik. Ezek után természetesen elmondanám én is szívesen, hogy mivel tudnám indokolni a választásomat :)

(És következzen itt egy kis napizene, mellyel a játék megfertőzője ismertetett meg engem :))

Bikram Jóga – Test nem marad szárazon

Nem rég jöttem ki a harmadik Bikram jógaóráról és így frissiben szeretném megosztani az ezek során szerzett élményeket veletek.

Röviden és tömören nekem ez eddig minden alkalom a halállal és az utána következő újjászületéssel volt egyenlő :D (nem akarok ezzel senkit sem elijeszteni :)) És hogy miért is, azt talán picit tükrözi a jógastúdió (Bikram.hu) oldaláról elcsent kis szöveg:

Minden óra 90 perces és 38-40°C-ra felfűtött teremben végzendő.

Akár gondolnátok, akár nem, szerintem ez a 38-40 fok jelenti az egyik legnagyobb nehézséget az órákon. Már 10-15 perc után annyira izzad az ember (legalábbis én), hogy mindenhol csöpög róla a verejték és a páratartalom is elég magas ahhoz, hogy ezt ne lehessen elpárologtatni – magyarán nincs semmi hűtő hatása. Bár a gyakorlatok jó részét nem nevezném nehéznek (annak ellenére, hogy elég sokat nem tudok még megcsinálni korrekten), mégis elegek ahhoz, hogy ebben a környezetben felvigye rendesen az ember pulzusát még megfelelő légzés esetén is. Engem durvábban kifáraszt mint egy Gyula féle polythlonos erősítő edzés. De talán pont ezért rettentően szimpi :) Új kihívás amit le akarok győzni, amiben jó akarok lenni. Remélhetőleg segít kicsit a fogyásban és erősödésben is.

Nagy_ghoe_glb_3243_600450px

Először is tényleg brutális tud lenni a meleg. Nekem konkrétan a legelső órát nem sikerült rendesen végigcsinálni. Mivel óra nem volt nálam, csak tippelni tudok, de szerintem 60 perc után már eléggé szédültem ahhoz, hogy ne tudjak mást csinálni, csak egy helyben ülni. Termet is csak azért nem hagytam el, mert az a tanácsot kaptam, hogy érdemes az órát végigülni még szédülés esetén is, mert következő alkalommal könnyebb lesz az embernek.

A második alkalom valóban könnyebbnek bizonyult, de nem tudtam eldönteni, hogy azért mert az első órán adott tanács bevált, vagy szimplán azért mert kevesebben voltunk és így talán a hőmérséklet is alacsonyabb volt. Azért így is elég büszke voltam magamra, hogy a végén csak akkor szédültem el, amikor felálltam a matracról.

Ezek után következett mai harmadik alkalom, ami másféle poklot jelentett nekem mint az eddigiek. A faszán végig csinált második alkalom után azt hittem, nem túl sok meglepetés érhet, de ezt utólag újra kellett értékelnem. Valószínűleg a brutális mennyiségű ember miatt most még magasabb lehetett a páratartalom és hőmérséklet. így az óra felétől már küzdenem kellett a szédüléssel, hogy rendesen végig tudjam csinálni a gyakorlatokat. Azért jó volt látni, hogy mások is hasonló problémákkal küszködtek a rutinjuk ellenére :)

Aki először megy, számítson arra, hogy nem lesz annyira egyszerű dolga elsőre, mint esetleg képzeli. Bár a jógával kapcsolatban nyugis furcsa testhelyzetek asszociálódtak, itt a tökéletes példa arra, hogy fárasztó is lehet.

A srácok számára van egy extra jó hírem – a résztvevők 80-90% nő :). Mivel újra felfedeztem az eszmét, hogy a testünk a templomunk és itt nem igazán másokéval vagyok elfoglalva, ha mégis sikerülne valakinek elkalandoznia, el kell ismerni, hogy szép látványokban lehet része. De tényleg nem ez a lényeg, ez csak extra :)

Egyébként a gyakorlatok nagy része (amennyire magam meg tudom ítélni) izomerősítő vagy pedig nyújtó szerepet játszik. Aki hasonlókban gondolkodik, annak mindenképpen érdemes egy pillantást vetni erre.

Ha valaki ki szeretné próbálni, csak ajánlani tudom a helyet – kezdő próbabérlet 2500 Ft ami elég kedvezményesnek számít a későbbi áraikhoz képest, mivel ezzel 10 napig addig látogathatja őket az ember, amennyit csak szeretné. Ez a 10 nap bőven elég szerény véleményem szerint arra, hogy eldöntse az ember, hogy illik-e hozzá vagy sem.

Bezár-lak

4 Történt egy hete, hogy megünnepeltük volt barátnőm és egy másik barátom szülinapját :) Mivel jó barátnők ezért arra gondoltunk, hogy tőlem közös ajándékot kapnak – valamit amit mi is nézegettünk már egy ideje és egy szabadulós játékra esett a választásunk: a Bezár-lakra :)

A helyszínt egy a Feneketlen tótól nem túl távol lévő lakáson találjuk, ahol egy csöpke szobát zsúfoltak tele logikai játékokkal. A játék kezdetén kapunk egy 15 perces kis bevezetőt, arról hogy nagyjából mire számítsunk (pl. hol ne keressünk egyáltalán feladványokat) majd ezek után kezdődhet is a játék. Az első feladat a sötét szobában a lámpa kapcsolójának megtalálása…

A feladványok eléggé különbözőek, de mindegyikre igaz, hogy nagyon kevés előzetes tudást igényelnek és minden információ a feladatok megoldásához rendelkezésünkre áll a szobában. Egy óránk van rá, hogy ezeket megfejtsük. Ez az egy óra nekünk éppen csak elég volt, pedig szerintem zseniális kis csapattal mentem oda. A játékot 2-5 fő játszhatja és ahogy a weboldalon is írják, növeli a kijutás esélyét, ha minél inkább kihasználjuk ezt a korlátot. Mi öten voltunk és tapasztalatunk szerint ez pont megfelelő volt. Voltunk elegen ahhoz, hogy párhuzamosítani tudjuk a feladatokat és kicsit cserélgetni tudjuk köztük az embereket ezzel is friss elmét belerángatva a fejtörőbe. Szerintem ennek az utóbbinak nagyon is jelentősége volt nálunk – az új fej olyan kérdéseket tudott feltenni, amik a megoldáshoz vezettek :) Ha nem lettünk volna elegen akkor nem is lett volna elég időnk a párhuzamos feladatokból következőleg.

Én nagyon élveztem a játékot és ahogy láttam a többiek is így voltak ezzel. Nem túl nehéz és nem is túl könnyű feladványokat kellett megoldani ezzel kellemes kis flow élményt elérve :). Én arra jutottam, hogy érdemes lenne pár hasonlót is végig próbálgatni ugyanebben a konstellációban, amennyire az időnk és a pénzünk engedi.

Under Reconstruction

14383930-dirty-under-construction-sign

Ahogy a lentebb linkelt szám is mondja:

You can’t always get what you want… But if you try sometime, you might find, you get what you need…

Úgy érzem, most a második felét élem meg az idézett mondatnak és egyáltalán nem bánom :) Ennek néha részei kisebb felfele és lefele hullámok a hangulatomban, de általánosan elmondhatom, hogy bár nem azok a dolgok történnek velem amikről mindig is álmodtam, de úgy érzem akkor is jó hatással vannak rám a történések és ezért hálás vagyok. Igen, még az elsőre rossznak tűnő dolgokért is :) (erről hogy mi is rossz egy Popper Péter videó jut eszembe)

Azt hiszem az év maradék része és talán a következő is magam leépítéséről és újraépítéséről fog szólni, de ez nem baj :) Testileg és lelkileg is darabokra szedem magam (erős diéta és fogyókúra), majd újraépítem magam egy kicsit más formában (felkészülés egy fél ironmanre és tour de pelsora). Hogy a szellemi újraépüléshez mi fog hozzájárulni, azt nem tudom, de abban reménykedem hogy sikerül az El Caminora is időt szorítani. Ha az nem is sikerül, akkor is biztos vagyok benne, hogy történni fognak velem olyan dolgok, amik ebben segítenek. Úgy érzem az elmúlt majdnem egy hónapban több ilyent éltem át mint eddig valaha és ezért hálás vagyok :) Azt kapom amire éppen szükségem van :)