Utam az erőhöz

Az előző bejegyzésben kitűztem magam elé pár szép célt, melyek mindegyikéhez meg kell erősödni nem csak testben, hanem fejben is. Én most a másodikról szeretnék beszélni és ennek leginkább Gós felhasználási területéről, mert innen jött a heuréka :)

Mit adtak nekünk a rómaiak?

Bár elsősorban a triatlon volt mostanában a figyelmem központjában, azért azt nem tudom levetkezni magamról, hogy ezt a nicknevet, melyre a blog regisztrálva van, elsősorban a gós netes játékaimhoz találtam ki – ezekhez kezdtem el használni és nagyon sok mindent köszönhetek ennek. Részlegesen ennek köszönhetem, hogy első komoly barátnőmmel közelebb kerültünk egymáshoz, hatalmas része volt ennek abban is, hogy milyen témát választottam magamnak szakdolgozatra és ezen keresztül talán arra is, hogy most a jelenlegi képfeldolgozással foglalkozó munkahelyen vagyok. Új barátokat, jó ismerősöket és egyben riválisokat ismerhettem, megsértődhettem, kiborulhattam de valamiféleképpen mindenképpen épülésemre szolgált ez a sport. Ez a kis rész csak azért szerepelt itt, hogy láthassátok mennyire életem része volt ez a játék.

oimg_GC03441710_CA03441747

Pár napja, tavaly év végén egy aznap hirtelen szervezett, Müsziben megtartott pár tét nélküli játék során rájöttem valamire és ennek a gondolatnak a továbbfejlesztésében a szilveszteri összefoglaló is segített.

Az előző hónap hajtásához és kiégéséhez képest szokatlanul nyugodtan tudtam odaállni és kezdhettem el a játékot. Nyugodt fejjel és lassan játszottam és fuseki (játék megnyitása) után már láttam mit hibázott az ellenfelem, hogyan tudom ezt az előnyömre fordítani és hogyan nyerhetek. Lemostam az ellenfelemet a pályáról, pedig rangja alapján ugyanolyan erős játékos mint én és régebben többször is vérre menő küzdelmeket folytattunk. Ezt a következő játék során megismételve majd párszor neten más ellenfelek ellen is eljátszva, fontos dologra jöttem rá: én egy gyors játékos vagyok aki reflexszerűen válaszol ennek minden pozitív és negatív oldalával együtt.
Tanulhatnék josekit, tanulmányozhatnám az egész táblás helyzeteteket, oldhatnék meg végtelen mennyiségű feladatot, bár mindegyik segítene, úgy érzem engem most az fog erősebbé tenni sokkal, ha türelmet tanulok. Ha lelassulok, megállok és megnézem hol tartok, hova juthatok. Szép dolog a gyors reflexszerű válasz, de azt meghagyom blitz játékokra. Ezzel a türelemmel elérhetem azt az egyensúlyt, ami szerintem a jó gójátékosok egyik legfontosabb tulajdonság – hogy nem akarnak, se nem túl keveset, se nem túl sokat :) Arra számítok, hogy ez a nyugalom nem engedi, hogy túl kapzsi legyek, hanem pont elég “kapzsi” játékot engedélyez nekem. Arra számítok, hogy ezzel a türelemmel kitartok addig, ameddig az ellenfelem hibázik és egál partivan átvetehem a vezetést. Arra számítok, hogy ez a nyugalom és türelem segít a problémák megoldásában, hogy ne nyilvánvalót válasszam hanem jól átgondolva a jót. Szerintem ez a türelem az, ami most sokkal jobb gójátékossá fog tenni és ez a türelem az amit az életem más területeire kiterjesztve jobb lesz. Megtanulok egy olyan dolgot, amitől nem csak jobb gójátékos leszek, hanem a magánéletemben, a triatlonban, a bellben és minden másban jobbá tesz.

Szóval mit is adott nekem a gó?
Megmutatta az utat, hogy merre is tovább :) Motivált, , erőt adott, meghozta a kedvemet a tanuláshoz és versenyzéshez.

Visszatekintő – előretekintő…

2013_2014 Bár szeretek szembe menni néha az árral – most nem teszem. Majd’ mindenki az év végét, szilveszter napját, használja fel arra, hogy csináljon egy visszatekintést és ehhez én is csatlakozom, mert erre szükség van. Szükség van a visszatekintésre, mert ez segít átgondolni azt, hogy honnan jöttünk, mit értünk el, mit csináltunk jól és mit rosszul. Ahogy a fejlesztési ciklusok végén, itt is érdemes megvizsgálni magunkat. Sajnos rám ritkán jellemző ez a viselkedés, ezért minden alkalmat ki kell használni rá.

Fontos, hogy könyörtelenül őszinték legyünk magunkkal, mert ez segíti csak azokat a jellemfejlődéseket, melyek segítenek jövőre sikeresebbnek, boldogabbnak lenni.

Hogy miért pont év elején? Egyszerű, a naptári év adja magát a határok tekintetében :)

2013

Ha címszavakban szeretném összefoglalni, akkor az “új barátok, kettlebell, ironman, munkahely váltás, elmaradt camino, barátnőjelöltek” szavakat használnám, de megérdemli szerintem az év, hogy bővebben beszéljek róla:

A 2013-as év elejére rányomta bélyegét egy szakítás, de részben szerintem ennek köszönhetem új barátomat. Ennek köszönhetően lett lehetőségem jobban megismerni egy múltból újra feltűnő embert, akivel nagyon jó barátok lettünk.

Január végén @masnisgyilkos-sal beneveztünk a júliusi nagyatádi ironmanre váltóban és ez már meg is adta, hogy nyárig nagy vonalakban miről fog szólni az évem.

Szorgalmasan dolgoztam és edzettem a tavasz folyamán, hogy nyárra minél jobb formában legyek és ennek meg is lett az eredménye nyáron egy váltóban megcsinált Ironman, tavasszal egy új munkahely formájában. Előző helyről majdnem 5 év után váltottam, hogy júniusban már az új helyen foglalkozhassak videó és képfeldolgozással. Egyszerű okai voltak a döntésnek: a szívszerelmem és egyben nehezebb kihívásokat tartalmazó témával, videó és képfeldolgozással foglalkozhattam magasabb fizetésért rugalmasabb munkaidővel. Bár ezzel volt egy kis szívás év végén és nem tudtam elmenni a Caminora, mégis jó és tanulságos döntésnek tartom a váltást.

Októbertől Kis Gyula szárnyai alatt elkezdtem készülni a Balatonmanre, először több, majd decemberben a munka miatti hajtás miatt kevesebb energiával. Sajnos ennek a szétcsúszásnak most decemberben már komolyabban is éreztem hatásait de elkezdtem szép lassan felépíteni magam. Az év végét sajnos az év elején megismert baráttól búcsúzás foglalta keretbe.

Ezeknek a fényében úgy érzem a 2013-as év nekem arról szólt, hogy megalapozzam az idei év sikereit, hogy a befektetett energiákat kamatostól visszakapjam. Bár jó dolgokba kezdtem, nem koncentráltam eléggé rájuk. Ez szétzilált, frusztrált és nem tudtam kihozni magamból a maximumot – mert úgy érzem ennél még többre vagyok képes. Ez az amit idén bizonyítanom kell leginkább magamnak.

2014

Mit várok az évtől? Mik a céljaim és a vágyaim?

Jelenleg két dolog lebeg a szemem előtt, amik meg fogják határozni az évemet:
– Szeptemberben Camino.
– Júniusban és júliusban féltávú ironmanek.

Ezek lesznek azok a tényezők, melyek minden mást körülhatárolnak majd és ezek lesznek azok amik köré az életemet próbálom szervezni, természetesen még a nem obszesszív, még nem ártalmas szinten. Ezekből a következő célokat sikerült levezetni 2014-re, melyekből nem szabad engednem:
– 15 kiló leadása júliusra, hogy elérjem a versenysúlyomat. Érthetőek ennek az előnyei az élet minden területén, nem csak a futásban és biciklizésben.
– Gyalogtúrák a Országos Kéktúrán és Budapest környékén melyekkel szeptemberre legalább 300-400 km gyakorlatot szerzek az alsóbb végtagjaimra Caminora.
– Szeptemberig alapfokú spanyol nyelvvizsgához megfelelő nyelvtudás elsajátítása.

Ha még tovább szeretném számszerűsíteni, év végére 2 000 km futást szeretnék a lábamban tudni. Ez havi 170-el nem is hangzik soknak (van akinek egy hete közelíti ezt). Ez azt jelentené, hogy kb. kétnaponta futok tíz kilométereket, ami teljesen reális célnak tűnik elsőre, ha nem sérülök le közben.

Hasonló okoskodással év végére a 12 000 km bicikli is teljesíthetőnek tűnik, amiben benne van akár a munkahelyre biciklizés, triatlon edzések de a baráti túrázások is (NR és egyebek).

Úszással folytatva a triatlonos listát, év végére 100 km összegyűjtött úszást szeretnék a testemben tudni. Ez azt jelentené, hogy nem csak majd minden úszóedzésen ott vagyok, hanem elmegyek versenyezni és a példa kedvéért Velencei-tó és Balaton átúszást is teljesítem.

Igazából már csak egy könnyen mérhető és elérhető közelségben lévő célt tudnék megnevezni magamnak: legalább 2 kyuval erősebb szeretnék lenni év végére góból.

Kettlebell célként nyáron 20 kilós, télen 24 kilós bellel szeretném megcsinálni az 1000 swing challenget. Calistenic tekintetben annyi különböző gyakorlat és mérhetőség van, mint halban a tenger, hát maradok a Fegyencedzés gyakorlatainál: mind a hat gyakorlattípusból cél elérni a hatodik lépcsőfokot.

Ha ezeket a céljaimat elérem, úgy hogy mellette a munkahelyemen is jól teljesítek, barátaimra és majdani barátnőmre is jut időm, akkor elégedett és boldog leszek az idei évvel. Az idő a legnagyobb kérdés, de ez is kezelhető szerintem. És mi a jó ezekben a célokban? Mindegyiket teljesíthetőnek érzem. Nem kell mást tennem, csupán csak tényleg koncentrálni és a legjobbat adni magamból, mert hiszem hogy mindegyik véghezvitelére van bennem elég erő, tudás vagy szorgalom. De nyilván ha másképpen alakul, akkor is boldogulni fogok ;-)

Ui: Kérlek nézzétek el, az elírásokat. Tavalyi év utolsó, idei év első napján alkottam, nem sok pihenés után. Nyugodtan jelezzétek a nyelvtani hibákat is privátban, ha szúrja a szemeteket és javítani fogom ;-)

Kincskereső kis én

GCLOGO

GCLOGO

A hétvégén a szülinapomra kapott GPS segítségével egy új kis hobbiszerűséggel bővítettem a hobbijaim eddig is túl számos tárházát :)

Mint páran kitalálhattátok, most éppen a geocachingről beszélek. Múlt vasárnap egy kis laza János-hegyi túra alkalmával veszítettem ez irányú szüzességem :) A kitűzött négy ládából csak kettőt találtuk meg, de ezek cserébe tanulságosak voltak és első túrának, mint a Garmin eTrex 30-cal való ismerkedés, tökéletes volt. Elkövettem a hibákat amiket el kellett – nem néztem meg eléggé a térképet és rossz helyen kerestük a ládát. Ez fagypont körüli hidegben nem volt a legszórakoztatóbb – de semmi gond – ilyeneket egyszer követ el az ember és utána már mindig oda figyel rendesen.

Azt remélem tőle, hogy látszólag “céltalan” túrákba is vihet majd egy kis kalandot, egy társas kincskeresés feelinget adhat és a “világlátásra” is nagyon jó alkalmat nyújthat :) Hogy hol lesz a következő? Ma éppen a Rózsák terén kerestem meg egy pontot ráérő tíz percben – picit már el is kezdtem attól félni, hogy pár útvonalamat néha úgy fogom alakítani, hogy útba essen egy ilyen pont :D

Búcsú

Majdnem írtam egy hosszú ömlengést, de inkább nem. Sajnálom, hogy egy őszinte levéllel búcsút kellett vennem egy baráttól. Egy baráttól aki az elmúlt év során A BARÁT volt, mert amikor szükségem volt valakire, ott volt mellettem a távolból. De sajnos volt egy levél amit meg kellett írnom. Úgy éreztem ha pár dolgot magamban tartok, az csak mind a kettőnket fertőz.

Kedves barátom, most csak őszintén remélni tudom, hogy pár hónap hallgatás után majd ismét megtaláljuk egymást. Ha mégsem így történne, örülök, hogy ismertelek és köszönöm a sok mindent amit tőled tanultam.

A kiégésről

634673343020922885Kedves barátaim – szerepeljen itt egy betegség leírása – hátha időben észreveszitek magatokon a jeleit és nektek még nem késő – nekem sajnos már az :( Én valahol a negyedik és ötödik stádium között tartok. Szóval ha bárkivel goromba vagy türelmetlen lennék, ne vegye magára – nem róla van szó.

Wikipédia idetartozó része:

Tünetek

  • A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg).
  • Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
  • A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
  • Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése,  fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
  • Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
  • Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket.
  • Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.
  • Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
  • Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.
  • A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés.
  • Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

A kiégés okai

Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről. Az elégtelen intézményi támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet. A kiégési szindróma kialakulásában óriási szerepet játszik a személyiség, melynek kapcsán szükséges említést tenni a helfer szindrómáról.

Stádiumok

  1. Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
  2. A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról.
  3. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakember feladatait rutinszerűen végzi.
  4. A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken.
  5. Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

Egy szakember szájából: